Két sör után vettem a bátorságot és úgy gondoltam, miért ne. Szívem mélyén ott lapul egy  öreg hölgy, mely mostanság annyira beteges, hogy a kerekesszék sem segít rajta. Mióta tudom mi az, hogy labda vagy foci, azóta tudom mi az, hogy Juventus, Itália és Roberto Baggio. Nővérem magazinjaiból kiragasztott poszterekről és a Tv hatalmának rabjaként ismertem meg egy embert, aki máig a példaképem. Alessandro Del Piero.. Nos mondanom se kell, miatta döntöttem úgy (mint ezer másik kissrác), hogy nem űrhajós, de nem is tűzoltó, hanem focista leszek és majd úgy bekötőzöm, hogy leesik az álla:)  Sajnos ez nem jött össze, de mai napig majdnem minden Juventus meccset megnézek, minden érdekel ami csapat háza táján folyik. És a gondolatok a fejemben csak sokasodnak, sokasodnak. Gondoltam megosztom..